16-1

A Legfelsőbb Úr mondta: A félelemnélküliség, a szellemi létezés megtisztítása, a szellemi tudás ápolása, a jótékonyság, az önuralom, az áldozathozatal, a Védák tanulmányozása, az aszkézis és az egyszerűség.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna elkezdi felsorolni azokat az isteni tulajdonságokat, amelyekkel azok rendelkeznek, akik a lelki fejlődés útján járnak. Ezek a tulajdonságok a félelemnélküliség, a szellemi létezés megtisztítása, a szellemi tudás ápolása, a jótékonyság, az önuralom, az áldozathozatal, a Védák tanulmányozása, az aszkézis és az egyszerűség. Ezek a tulajdonságok segítenek az embernek megszabadulni az anyagi világ korlátaitól és közeledni az Istenihez.

16-2

Erőszakmentesség, igazságság, haragtól való mentesség, lemondás, béke, a mások dicsőítésétől való tartózkodás, együttérzés minden lény iránt, kapzsiságtól való mentesség, szelídség, szemérmesség és megingathatatlan elszántság.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna folytatja az isteni tulajdonságok felsorolását. Ezek az erőszakmentesség, az igazságság, a haragtól való mentesség, az anyagi kötődéstől való lemondás, a béke, a mások dicsőítésétől való tartózkodás, az együttérzés minden élőlény iránt, a kapzsiságtól való mentesség, a szelídség, a szemérmesség, azaz a helytelen cselekedetek miatti szégyenérzet képessége és a megingathatatlan elszántság a lelki úton.

16-3

Erő, megbocsátás, kitartás, tisztaság, irigységtől és a tisztelet iránti vágytól való mentesség – ezek a transzcendentális tulajdonságok, ó, Bharata leszármazottja, az isteni természettel rendelkező isteni lények sajátjai.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna befejezi az isteni tulajdonságok felsorolását. Ezek az erő, a megbocsátás, a kitartás, a tisztaság, az irigységtől és a tisztelet iránti vágytól való mentesség. Ezek a transzcendentális tulajdonságok az isteni természettel rendelkező isteni lények sajátjai.

16-4

Büszkeség, gőg, önteltség, harag, durvaság és tudatlanság – ezek a tulajdonságok, ó, Pārtha, azok sajátjai, akiknek démoni a természetük.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna elkezdi leírni a démoni tulajdonságokat, amelyek ellentétesek az isteni tulajdonságokkal. Ezek a tulajdonságok a büszkeség, a gőg, az önteltség, a harag, a durvaság és a tudatlanság. Ezek azok sajátjai, akiknek elméjét démoni természet uralja, és akik távol állnak a lelki megértéstől.

16-5

Úgy tartják, hogy az isteni tulajdonságok a felszabaduláshoz, a démoniak pedig a rabszolgasághoz vezetnek. Ne bánkódj, ó, Pāndava fia, te isteni tulajdonságokkal születtél.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna elmagyarázza, hogy az isteni tulajdonságok az anyagi világ szenvedéseitől és kötöttségeitől való felszabaduláshoz vezetnek, míg a démoni tulajdonságok az anyagnak való további rabszolgasághoz vezetnek. Ne bánkódj, ó, Pāndava fia, te isteni tulajdonságokkal születtél, ami azt jelenti, hogy képes vagy elérni a lelki felszabadulást.

16-6

Ó, Pārtha, ebben a világban kétféle teremtett lény létezik. Az egyiket isteninek, a másikat démoninak nevezik. Az isteni tulajdonságokról már részletesen beszéltem neked. Most hallgass rám, amint a démoniakról mesélek.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna elmagyarázza, hogy ebben a világban kétféle teremtett lény létezik – az isteni és a démoni. Részletesen beszélt az isteni tulajdonságokról, és most a démoni tulajdonságokat és azok emberi életre gyakorolt hatását készül leírni.

16-7

Akik démoniak, nem tudják, mit kell tenni és mit nem szabad tenni. Nincs bennük sem tisztaság, sem helyes cselekvés, sem igazság.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna leírja a démoni lények képtelenségét megkülönböztetni a helyes cselekvést a helytelentől. Hiányzik belőlük a tisztaság, a helyes viselkedés és az igazság megértése. Nem tudják, hogyan kell a lelki elvekkel és az erkölcsi normákkal összhangban cselekedni.

16-8

Azt mondják, hogy ez a világ valótlan, alap nélküli és nincs Isten, aki irányítja. Azt mondják, hogy a nemi vágyból ered, és nincs más oka, mint a vágy.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna feltárja a démoni lények téves elképzeléseit a világ felépítéséről és értelméről. Tagadják Isten létezését, úgy vélik, hogy a világ irreális, alap nélküli, és hogy az egyetlen hajtóereje a vágy és a nemi ösztön.

16-9

Az ilyen nézeteket követve a démoniak, akik elvesztették önmagukat és nincs eszük, szörnyű, gonosz cselekedetekkel foglalkoznak, amelyek a világ elpusztítására irányulnak.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna leírja a démoni lények cselekedeteit, amelyek téves nézeteikből erednek. Elvesztették a kapcsolatot valódi énjükkel, esztelenül cselekszenek és gonosz, romboló tevékenységeket folytatnak, amelyek a világ elpusztítására irányulnak, mert nincs eszük. Cselekedeteik ellentétesek a természet harmóniájával és a lelki elvekkel.

16-10

A kielégíthetetlen vágyban keresve menedéket és a büszkeségben, önteltségben és hamis becsvágyban elmerülve a démoniak, akik mindig a káprázat hatalmában vannak, az ideigleneshez ragaszkodnak és tisztátalan cselekedetek elkövetésére szánják el magukat.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna elmagyarázza a démoni lények cselekedeteinek motivációját. A kielégíthetetlen vágyban keresnek menedéket, amelyet soha nem lehet teljesen kielégíteni, és a büszkeségbe, önteltségbe és hamis becsvágyba merülnek, ami káprázathoz és az ideiglenes, hamis értékekhez való ragaszkodáshoz vezet, valamint tisztátalan cselekedetek elkövetésére szánják el magukat.

16-11

Úgy vélik, hogy az érzékek kielégítése az élet végéig az emberiség legfőbb szükséglete. Ezért a nyugtalanságuk mérhetetlen. Több ezer vágyhoz kötődve, és a vágyakozásban és a haragban elmerülve, illegális eszközökkel törekednek a pénzre, hogy kielégítsék érzéki vágyaikat.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna továbbra is a démoni lények téves életfelfogását írja le. Úgy vélik, hogy az érzékek kielégítése az élet végéig az emberiség legfőbb szükséglete, ezért nyugtalanságuk mérhetetlen, és több ezer vágyhoz kötődve, a vágyakozásban és a haragban elmerülve, illegális eszközökkel törekednek a pénzre, hogy kielégítsék érzéki vágyaikat.

16-12

Több százezer vágy hálójába gabalyodva, és tele szenvedéllyel és haraggal, eszközöket keresnek arra, hogy törvénytelenül pénzt szerezzenek érzéki vágyaik kielégítésére.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna továbbra is a démoni lények cselekedeteit és azok következményeit írja le. Teljesen belegabalyodtak több százezer vágy hálójába, amely irányítja és vezeti őket, és a szenvedély és a harag rabszolgáivá váltak.

16-13

A démoni személy így gondolkodik: Olyan sok vagyonnal rendelkezem ma, és még többet fogok szerezni a terveim szerint. Olyan sok az enyém most, és ez a jövőben még jobban és jobban növekedni fog.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna feltárja a démoni személy gondolkodásmódját. Ez a személy megszállottja a kapzsiságnak, és állandóan arra gondol, hogy mennyi vagyonnal rendelkezik jelenleg, és mennyit fog még a jövőben szerezni a tervei szerint.

16-14

Ő az ellenségem, és én megöltem őt, és a többi ellenségemet is meg fogják ölni. Én vagyok minden dolog ura és birtokosa. Én vagyok az élvező. Én vagyok a teljes, hatalmas és boldog.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna továbbra is feltárja a démoni személy gondolkodásmódját, amely tele van erőszakkal, egoizmussal és illúziókkal. Ez a személy másokat az ellenségeinek tart, és azzal dicsekszik, hogy legyőzte vagy megölte őket, és tévesen azt hiszi magáról, hogy minden dolog ura és birtokosa, a legfőbb élvező, aki teljes, hatalmas és boldog.

16-15

Én vagyok a leggazdagabb ember, akit nemes rokonok vesznek körül. Nincs senki más, aki olyan hatalmas és boldog lenne, mint én. Felajánlásokat fogok végezni, adok majd néhány jótékonysági adományt, és így örülni fogok. Ily módon az ilyen személyeket megtéveszti a tudatlanság.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna továbbra is feltárja a démoni személy gondolkodásmódját, amely a hiúságon és az önámításon alapul. Ez a személy büszke a vagyonára és a befolyásos rokonaira, a leghatalmasabbnak és legboldogabbnak tartja magát, és nem valódi együttérzésből tervez felajánlásokat és jótékonysági adományokat adni, hanem azért, hogy élvezze látszólagos nemességét és növelje a hírnevét.

16-16

Így, sok gonddal megtévesztve és a tévedések hálójába zárva, túlságosan kötődnek az érzéki örömökhöz, és a pokolba esnek.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna a démoni gondolkodás és cselekvés következményeit írja le. Az ilyen személyek, akiket sok gond megtéveszt, és a tévedések hálójába zárva vannak, túlságosan kötődnek az érzéki örömökhöz, és a pokolba esnek, ami a szellemi leépülést és szenvedést szimbolizálja.

16-17

Önelégültek és mindig szemtelenek, a gazdagság és a hamis tisztelet megtévesztésével, néha büszkén végeznek felajánlásokat a látszat kedvéért, semmilyen szabályt vagy elvet be nem tartva.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna a démoni emberek hozzáállását írja le a lelki gyakorlatokhoz. Önelégültek és szemtelenek, büszkék a gazdagságukra és a képzelt tiszteletükre, és ha felajánlásokat vagy rituálékat végeznek, akkor azt csak külső megmutatkozásból teszik, semmilyen szabályt vagy lelki elvet be nem tartva.

16-18

A hamis egótól, erőtől, büszkeségtől, vágytól és haragtól eltévelyedve a démoni emberek megvetik Istent, aki a saját testükben és mások testében van, és gyalázzák az igaz vallást.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna feltárja a démoni emberek Istenhez való hozzáállását. A hamis egótól, erőtől, büszkeségtől, vágytól és haragtól eltévelyedve megvetik Istent, aki mind a saját, mind mások testében Legfelsőbb Lélekként van jelen. Gyalázzák az igaz vallást, tagadva annak elveit és szembehelyezkedve a lelki értékekkel.

16-19

Azokat, akik irigyek és rosszindulatúak, az emberek legalsóbbrendűjeit, Én mindig a szenvedés óceánjába vetem, különféle démoni létformákba.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna elmagyarázza, hogy milyen sors vár azokra, akik irigyek, rosszindulatúak és démonian cselekszenek. Az ilyen embereket, akik mind közül a legalacsonyabb rendűek, állandóan a szenvedés óceánjába veti, különböző démoni létformákba kényszerítve őket, ahol szenvedés és sötétség uralkodik.

16-20

Újra és újra démoni létformákba kerülve, ó, Kuntī fia, az ilyen személyek soha nem közeledhetnek Hozzám. Fokozatosan a létezés legvisszataszítóbb formájába süllyednek.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna továbbra is a démoni lények sorsát magyarázza el. Újra és újra démoni létformákba kerülve ezek a személyek képtelenek közeledni Istenhez és a lelki felszabaduláshoz, és fokozatosan a létezés egyre alacsonyabb és visszataszítóbb formáiba süllyednek.

16-21

Három kapu vezet ebbe a pokolba: a vágy, a harag és a kapzsiság. Minden értelmes embernek el kell vetnie ezeket, mert tönkreteszik a lelket.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna három fő akadályt sorol fel, amelyek szellemi hanyatláshoz és szenvedéshez vezetnek, jelképesen "pokol kapuinak" nevezve őket. Ezek a vágy, a harag és a kapzsiság, és minden értelmes embernek, aki szellemileg fejlődni akar, el kell vetnie ezeket a negatív tulajdonságokat.

16-22

Az az ember, aki megmenekült e három pokol kapujától, ó, Kuntī fia, olyan cselekedeteket hajt végre, amelyek elősegítik az önmegvalósítást, és ezáltal fokozatosan eléri a legfőbb célt.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna elmagyarázza, hogy az az ember, aki képes megszabadulni a vágy, a harag és a kapzsiság befolyásától, olyan cselekedeteket hajthat végre, amelyek elősegítik az önmegvalósítást. Egy ilyen ember fokozatosan közeledik a legfőbb célhoz – a szellemi felszabaduláshoz és az Istennel való egységhez.

16-23

De az, aki nem tartja be a szentírások utasításait, és saját vágyai szerint cselekszik, nem éri el sem a tökéletességet, sem a boldogságot, sem a legfőbb célt.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna figyelmeztet, hogy az, aki nem tartja be a szentírások utasításait és a szellemi elveket, hanem csak saját vágyai és kívánságai szerint cselekszik, nem fog elérni sem szellemi tökéletességet, sem valódi boldogságot, sem a legfőbb célt – a felszabadulást. Az élete tele lesz szenvedéssel és csalódással, mert egoizmusra és tudatlanságra épül.

16-24

Ezért a szentírások utasításai alapján meg kell érteni, mi a kötelesség és mi nem az. E szabályok és elvek ismeretében úgy kell cselekedni, hogy fokozatosan fejlődni lehessen.

Magyarázat: Ebben a versben Krisna lezárja a fejezetet, hangsúlyozva a szentírások jelentőségét a szellemi úton. Az embernek a szentírások utasításai alapján kell tájékozódnia, hogy megértse, mi a kötelessége és mi nem az. E szabályok és elvek ismeretében és ennek megfelelően cselekedve az ember fokozatosan fejlődhet szellemileg.